Humán Platform

A kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás területén dolgozók oroszlánrészt vállalnak a társadalom működtetésében, az életminőség javításában, a társadalmi felemelkedés előmozdításában. Mi, alapító szervezetek a Humán Platformot azért hoztuk létre, hogy felismertessük a közvéleménnyel a szféra jelentőségét, és közös erővel próbáljuk kiharcolni szakmai működésünk feltételeinek javítását. Kapcsolat: human.platform@gmail.com


A Magyar Művészeti Akadémia mai közgyűlésén Fekete György többek közt azt mondta: az MMA nem vetette ki a hálóját a Műcsarnokra, de Gulyás Gábor folyamatosan "ellenvéleményeket mondott", úgy a Nemzeti Szalon, mint a Makovecz-kiállítás kapcsán, a "nemzeti együttműködés kormánya mellett nemzeti együtt-nem-működést gyakorolt." Továbbá kikérte magának, hogy a művészeti élet szabadságát az Akadémián kérjék számon, de " egy kisebbség által hirdetett relatív művészi szabadság dolgában nem lehet elnézőnek lenni." Az akadémikusok kritikai megjegyzéseire nem kívánt reflektálni.

A tagság körében nyílt titok volt, hogy Ekler Dezső építész kilépő nyilatkozatot küldött az elnökségnek, amelyben helyteleníti a Műcsarnok elfoglalását, és hogy Fekete a tagok kizárásával dönt a fontos kérdésekről. A levelet azonban Ekler írásos kérése ellenére sem olvasták fel. 

A napokban nyilvánosságra került egy másik levél is, többek közt Keserü Katalin, Deim Pál, Bukta Imre, Orosz István, Novák Ferenc, illetve az azóta már ki is lépett Fehér László aláírásával, amelyben Fekete diktatórikus vezetési gyakorlatát bírálják. A levél aláírói szerint megdöbbenést keltett a tagság körében a Műcsarnok felügyeletének átvétele - a tagok megkérdezése nélkül. Arra kérik Fekete Györgyöt, hogy járjon el a "szerencsétlenül megfogalmazott törvény vonatkozó pontjainak megváltoztatása érdekében", így például a "Műcsarnok, egyetértési jog és a döntéshozó testületekben részt vevő képviselők személye" kapcsán. A levél azzal zárul, hogy felkérik Feketét, hogy ha egyetért gondolataikkal, a szombati közgyűlésen ismertesse döntését, ha nem, akkor a fenti kérdések megvitatása szerepeljen külön napirendi pontként az ülésen.
Egyik sem történt meg.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Fekete megpróbálta tisztába rakni a nagy port kavart, Konrád György magyarságát megkérdőjelező kijelentését - ekképpen sikerült: 
"Ha külföldiek támadják Magyarországot, az nem fáj annyira, mintha valaki olyan támadja kívülről Magyarországot, aki onnan errefelé magyar. Magyarnak látszik. Fájdalmas számunkra, hogy őt magyarnak könyvelik el onnan errefelé. És ezt a magatartást nem nagyon szerették a világon sohasem."

1 komment 2012. dec. 16.

Követeljük az MMA testületi státuszának eltörlését!

2011.április 2-ai hatállyal a Magyar Művészeti Akadémia nevesítve lett Magyarország Alaptörvényében. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát . A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.”
2011. augusztus 10-én hatályba lépett a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény, mely köztestületi státuszt, és kizárólagos kultúrairányító szerepet adott egy magán alapítású egyesületnek. „1. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.”

Szólj hozzá! 2012. dec. 15.

Bukta Imre performansza alatt az 1906-ban megnyílt Műcsarnokban kiállító több száz művész névsorát olvasták fel, közöttük magyar és nemzetközi művészek nevét.


A művészet sokszínűségéért, szabadságért és a művészeti szereplők ideológiai alapú megosztása ellen is tüntetünk 2012. december 17-én 17 órakor az Emberi Erőforrások Minisztéruma előtt.

1 komment 2012. dec. 14.

Szokatlanul alapos és örvendetesen higgadt szöveg látott napvilágot az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) botrányával kapcsolatban. Szerzője, Bátorfy Attila a hazai képzőművészeti jelenben való jártasságról tesz tanúbizonyságot Az MMA, Kerényi és az Ellenpólus  című cikkében. Az írásban sorra veszi, hogy mit eredményezhet az MMA bemasírozása a magyar kulturális  intézményrendszerbe, s azt is latolgatja, mi következik ebből, milyen stratégiákat követhet az általa Ellenpólusnak nevezett kortárs, hazai kulturális közeg.



Alapállításai egy részével azonban vitatkoznék. Egyik alapállítása, hogy az MMA berendezkedésével  az állam kivonulásának egyik újabb állomásáról van szó. S az állam, amennyi egyáltalán megmarad belőle a kultúrában, mostantól kezdve majd „mást finanszíroz“, azaz másokat támogat, nem pedig – csak találgatni tudok – a most Ellenpólussá vált kultúracsinálókat (?). S hogy a dolgok „jó oldala az, hogy az Ellenpólus végre megtanulhat a Magasságos Állam nélkül élni.“

Szólj hozzá! 2012. dec. 12.

süti beállítások módosítása