Humán Platform

A kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás területén dolgozók oroszlánrészt vállalnak a társadalom működtetésében, az életminőség javításában, a társadalmi felemelkedés előmozdításában. Mi, alapító szervezetek a Humán Platformot azért hoztuk létre, hogy felismertessük a közvéleménnyel a szféra jelentőségét, és közös erővel próbáljuk kiharcolni szakmai működésünk feltételeinek javítását. Kapcsolat: human.platform@gmail.com

Egy nemzedék semmibevétele

A HAT a hallgatói keretszámok durva csökkentéséről

Egy éve jelent meg a köznevelési törvény tervezete.

Egy évvel ez előtt kezdte meg felvilágosító munkáját a Hálózat a Tanszabadságért együttműködés.

Egy éve vált kézzel foghatóvá, hogy az iskolákba lopakodik a diktatúra. Az államosítás, az uniformizálás, a nevelő-oktató munka politikai-ideológiai befolyásolása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányait erősítő iskolarendszer, a múltba forduló szakoktatás – mára keserű valósággá vált a társadalmi egyeztetést nélkülöző, szakmailag megalapozatlan tervezet.

Lassan egy éve, hogy teljesen váratlanul, az érettségiző diákokat és szüleiket, valamint a teljes felsőoktatást megrázta a kormány a felsőoktatási keretszámok módosításával, a soha nem látott mértékű tandíjjal. Akkor, miközben voltak, akik szót emeltek az egykori „szociális népszavazás” döntését, saját ígéreteit semmibe vevő kormány döntése ellen, kevesen voltak a hallgatók is, oktatók is, középiskolások és szüleik is, akik a tiltakozók mellé álltak. Azóta a felsőoktatás működésével kapcsolatban a közoktatási intézmények államosításával mérhető vad elképzelések is napvilágot láttak. Legyen a felsőoktatás önfenntartó – hangzott a miniszterelnöki szándék. És amit a hallgatóknak – családjaiknak – a tanulásért fizetni kell, az nem tandíj, tette hozzá, elhazudva a tényeket.

A miniszterelnöki szándék megvalósulását látjuk a kormány legújabb döntésében. 2013 szeptemberétől mindösszesen 10.000 államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, megfosztva ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80%-át. Mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.

Nem mehetünk el szó nélkül e döntés mellett!

A magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus.

Ez jelenik meg most a felsőoktatásban is. Aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen-főiskolán, akinek nem futja a tanulás díját megfizetni, még, ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet. Csak, ha vállalja az eladósodást, már önálló életének kezdetére az anyagi értelemben vett kilátástalanságot.

Drámai jövőt vetít előre ez a döntés. És, aki azt hiszi, a kormánydöntésnek nincs már ma hatása a középiskolások választására, téved. Elég csak megnézni, hány magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken-főiskolákon. S, ha ehhez hozzá számoljuk azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalhatjuk: drámai veszteség éri hazánkat. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható.

Hétről-hétre éljük meg a teljes oktatási szektort érintő csapásokat. Egyszer a pedagógusok, máskor az iskolák ésfenntartóik, most az egyetemek-főiskolák szisszennek fel a szakmailag megalapozatlan, minden társadalmi egyeztetést nélkülöző, a teljes szektort, végső soron, hosszú távon az egész társadalmat ellehetetlenítődöntések nyomán.

A Hálózat a Tanszabadságért tiltakozik a leendő hallgatók érdekeinek és hazánk jövőjének semmibevétele ellen!

Szólj hozzá! 2012. dec. 06.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.