Ha a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, világhírű filmrendezőnk Tarr Béla filmet készített volna a hazai filmpolitika elmúlt négy évéből, annak a Sátántangó cím sem állna rosszul. De ezen a néven remek filmalkotást jegyez a mester, úgyhogy nem kell megismételnie és amúgy sem tudná magyar filmszemlén bemutatni azt. Ugyanis a régi filmszemle nincsen, újat, korszerűbbet pedig nem sikerült eddig kitalálni helyette. A magyar filmtörténet utóbbi négy éve dráma, illetve vígjáték. Hogy melyik azt az utókor, esetleg Andy Vajna eldöntheti majd.
Tény, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszüntetése (MMKA) és a Magyar Nemzeti Filmalap beindulása alatti, illetve közötti időben a magyar filmgyártás fokozatosan leállt. 2010-ben és 2011-ben az előző támogatási rendszerben elkezdett filmek még elkészültek, melyek számára a Magyar Filmművész Szövetség, az állami pénzosztó szervezetek támogatása, verseny, díjak és protokoll nélkül "fapados" filmszemlét rendezett 2011-ben és 2012-ben. Ezt követően a régi támogatási rendszer már nem, az új pedig még nem termelt játékfilmeket. Az 1965 óta folyamatosan megrendezett Magyar Filmszemle hagyománya 2013-ban tehát megszakadt. 2013 februárjában Tarr Béla a 44., elmaradt Filmszemle idejére hirdette meg a Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli, nyilvános taggyűlését a szakma helyzetének megtárgyalására. A számítások ellenére nem demonstráltak a kormányzat kultúrpolitikája és a Nemzeti Filmalap gyakorlata ellen, ám az Uránia mozi előtt volt egy flashmob, amelynek keretében mementóként magyar filmek címeit olvasták fel.
A történet vége úgy kezdődött, hogy az MMKA aktuális Kuratóriumának megbízatása 2009 végén lejárt. Az alapítók új elnököt (Kőrösi Zoltán) választottak, és egyben egy új Kuratórium is felállt. A 2010-es országgyűlési választások előtt megállapodás született az MMKA és a kormány között a Közalapítvány 2013-ig szóló finanszírozásáról, de az új kormány meglepő módon nem tartotta be az egyezséget. Előbb a Közalapítvány 2010-es évi támogatásának egy részét zárolták, majd 2011-ben, az adósságállományra és a korábbi felelőtlen gazdálkodásra hivatkozva egyszerűen megszüntették az MMKA-t. A magyar filmgyártás új finanszírozó szerve a Magyar Nemzeti Filmalap lett, amely nem az éves állami költségvetésből, hanem minden korábbinál bőségesebb forrásból, a lottóbevételek 80%-ból gazdálkodhat. Mégsem dübörög a magyar filmipar. A dokumentumfilmek, rövidfilmek és animációk az ORTT utódjához, a Médiatanácshoz pályázhatnak. A többi filmszakmai tevékenység támogatása jórészt a Nemzeti Kulturális Alap feladata lett. A miniszterelnök Andrew Vajnát nevezte ki a filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak. Az új rendszer megszületését egy új centralizált rendszer jelzi, a Filmalap képviselői az átlátható és modern finanszírozási rendszer mellett érvelnek és a Közalapítvány felelőtlen gazdálkodását kritizálják. Tény, hogy az elmúlt évek során a Filmalap visszavásárolta a bankoktól a filmes cégekkel szembeni követeléseket, majd konszolidálta az adósságokat, de a Közalapítvány tartozásai fejében az Alap tulajdonába került a MAFILM és a Filmlaboratórium.
Édes csepp a keserű tengerben: a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült első játékfilm, Szász János A nagy füzet című alkotása nyerte 2013-ban az A-kategóriás Karlovy Vary nemzetközi filmfesztivál fődíját.
Az Európai Bizottság 2013 őszén újabb hat évre jóváhagyta a (2004-es filmtörvény alapján kialakított) magyar filmtámogatási programot, mely szerint a magyarországi filmgyártási költségek 20 százaléka leírható.
Andrew G. Vajna azt nyilatkozza 2014 elején, hogy a közeljövőben szeretne valamilyen filmmustrát, de a korábbi filmszemléknél különlegesebb eseményben gondolkodik. Miközben valószínűleg hollywoodi vörös szőnyegeket álmodik, a Magyar Filmművészek Szövetsége közölte, hogy 2014 februárban sem tudja megrendezni a Magyar Filmszemlét, a magyar filmkultúra fél évszázados ünnepét.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) 2011-ig 16 szakkollégiummal működött, ezt 2012 januárjától csökkentették (jelenleg 10). Ha már kurtítás, akkor gyorsan megszüntették az önálló Filmművészeti Szakmai Kollégiumot. Lett helyette másik, saját emberekkel szokás szerint. Szakmai konzultációval nem téve nehezebbé a dolgot, létrejött a Vizuális Művészetek Kollégiuma, amely a filmes terület támogatás-stratégiai súlyát csökkentette, az ágazat pályázatainak valódi szakmai értékelését pedig gátolja.
Sorra szűnnek meg anyagi végelgyengülés miatt a szakmai szervezetek és tűnnek el a folyóiratok. 2010-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány felszámolásával a filmes lap- és könyvkiadás lényegében támogatás nélkül maradt. Az NKA nem kívánta átvállalni ezek támogatását, a filmes könyvkiadásért pedig semmit nem tett, így annak finanszírozása leállt, és az NKA átalakításakor létrehozott Könyvkiadási Kollégium 2012-es elindulásáig így is maradt. A filmes lapok helyzete sem rendeződött, a Mozinet magazin print változata megszűnt, a Prizma filmművészeti folyóirat nyomtatott megjelenése (remélhetőleg csak) szünetel, a Filmvilág és a Metropolis évek óta a megszűnés határán egyensúlyoz.
Az 1931-ben alapított, majd a rendszerváltás után újraindult Magyar Független Film- és Videó Szövetség jóformán koldusbotra jutott. A professzionális filmkészítési szisztémán kívüli kísérletező, javarészt fiatal alkotók találkozási helye, az Országos Szemléjük is tervezhetetlenné vált. A Duna Televízió alkotóműhelye, az 1995-ben alapított Duna Műhely, a vezetője Durst György leváltása után lényegében megszűnt. Így véget ért az a műhely is, amely kiemelt figyelmet fordított fiatal, és a fiatal határon túli magyar filmesek munkáinak megvalósítására, gondozására, valamint számos díjat nyert rövid- és nagyjátékfilmekkel világszerte.
Nemzetközi és önkormányzati segítséggel túlélt az igen rangos, zenei fesztivállal összekötött Médiawave nemzetközi és hazai filmes verseny, az egyre izmosabb Titanic filmfesztivál, valamint néhány kisebb, szintén független filmes esemény, mint a jelenleg legjobban szponzorált miskolci CineFest. A Magyar Filmkritikusok Díját 1962 óta adja ki a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya. 2013-ban összesen három film készült el, így nem nagyon volt értelme a játékfilmek díjazásának. Végtére is három a magyar igazság, de a hazai filmipar másodvirágzása még várat magára.
A filmpolitikában történt változások részletei a Humán Platform Watchdog weboldalán böngészhetőek.
